SANTIAGO - NEGREA

 AZ ÚT 12. GYALOGLÓS NAPJA

Nem olyan nagyon korán, de még javában szürkületben, újra felkerekedtünk és irány a "világ vége" !!! :)  Újra ráálltunk a sárga nyíllal jelzett útra és kíváncsian vártuk az újabb, ismeretlen tájakat, épületeket és legfőképpen az óceánt !

A zsákunk súlyát ekkorra már megszoktuk, igazán csak a napi utolsó kilométereken éreztük, hogy lehetne könnyebb is.... az én lábam jól bírta a terhelést, Lalié meg-meg fájdult hol a bokájánál, hol a térdénél, de tulajdonképpen esti balzsamozgatással és némi fájdalomcsillapítóval karban tudta tartani. Sokat és sokféléről beszélgettünk gyaloglás közben éppen ami  gondolatainkba felmerült vagy éppen arról, amit láttunk. Olyan is sokszor megesett, hogy hosszasan csendben mentünk és mentünk egymástól méterekre és ki-ki a saját belső gondolataiban merült el- ilyenkor azért megérezte mindegyikőnk, hogy ne zavarja a másikat.

Ezen a szakaszon már nagyon érződött az óceáni éghajlat : nem volt vakmeleg és sokszor áztatott minket langyos eső. Tulajdonképpen a Santiagótól Fisterráig tartó gyalogutunk 5 napjából csak két napon nem esett az eső, de ez sem szegte felfedező zarándok lelkünket. Én tényleg azt éreztem, hogy az aznapra Isten által nekünk adott időjárás a nekünk való és biztosan az a legjobb éppen aznap :)

Zuhogott az égi áldás akkor is, amikor a felfelé vezető elég meredek erdei ösvényen csacsi hangot hallottunk ! Megálltunk és elénk tűnt egy hosszú-hosszú zarándokmenet: egy település zarándokai vitték minden bizonnyal a saját Szt. Jakab szobrukat megszentelésre Santiagóba. Elállmélkodtunk, hogy hogy tudnak itt menni a fogatok és milyen sok ember vesz részt ezen a nehéz úton ! Integettünk nekik és mosolyt , integetést kaptunk vissza !

Negreába érkezve 3-4 zarándokszállás közül a 2. legközelebb esőt választottuk és nem bántuk meg: a szokásos emeletes ágyak , de kényelmes és jól felszerelt konyha és zuhanyzó vártak minket. Mivel a pelerinünk ellenére elég jól eláztunk jól esett a száraz ruha és a szupermerkadóban jó sok gyümölccsel, salátával és virslivel - no meg csokival és sörrel-jutalmaztuk magunkat. :)

Útközben szerencsére nem mindig esett az eső- itt éppen ennél a gyönyörű vízesésnél nem- így kedvünkre fotóztunk és gyönyörködtünk.

NEGREÁBAN  éppen egy magyar zarándok pakolászik :) :) ( az ágyunk leginkább egy szárítóra emlékeztet) A virágos "szatyorban" az elemózsiánk várakozik, mert már zuhanyozás és bevásárlás után vagyunk )